Mit adott nekünk a szélessáv?

Nemrégiben ünnepelhettünk egy csendes, szerény kis évfordulót; 15 éves volt a magyar Internet. Szép évforduló, azonban az igazi fejlődés inkább az elmúlt 10 év során zajlott, mert ez volt az az időszak amikor egyrészt a széles tömegek számára is elérhető lett az Internet, másrészt megjelentek a korszerű szélessávú hozzáférések, amelyek lehetővé tették a sokkal szabadabb internetezést.

A fordulópont Magyarországon 2001 tavasza volt, amikor a Matávnet (ma T-Online), elindította a kereskedelmi ADSL szolgáltatást. Miért volt ez fontos? Mert ez volt az első olyan internetszolgáltatás, ahol nem kellett sasszemmel figyelni a forgalomszámlálót és/vagy a telefonforgalmat. Óriási áttörés volt ez abban az időben, amit leginkább a mai mobilnetes hozzáférésekhez hasonlóan lehet értékelni. Persze azonnal megjelentek a tudományos és nem annyira tudományos összehasonlítások, hogy mennyivel drágább az ADSL itthon, mint az USÁ-ban, vagy éppen a németeknél. Ennek persze egyik oka az is volt, hogy az első időben a T-csoport az éppen halódó ISDN értékesítését megpörgetendő, csak ilyen vonal meglétéhez kötötte az ADSL létesítését, aztán persze hamar letettek erről az ötletről. A konkurencia megjelenésével pedig megindult az árverseny és az árak erőteljesen csökkeni kezdte.

Először persze mindenki csak a gyorsabb netezésnek örült, de később elkezdtek hiányozni azok az új dolgok amik igazán kihasználták az új technológiát.

2002-ben az RTL Klub és a TV2 szinte egyszerre indította el első reality showját a Való Világot és a Big Brothert. Hogy miért volt ez Internet szempontból fontos? Mert mindkét formátumban lehetséges volt realtime „leskelődni” a jól bekamerázott házakban. Olyan élményt adott ez a pletykára éhes közönségnek, hogy sokan csak emiatt vásároltak otthonra Internetet.

Persze nem elhanyagolhatóan megdobta az ADSL elterjedését a letöltések egyre növekvő lehetősége. Az első Napster hullámról a magyarok nagy része még lecsúszott, azonban később alaposan bepótoltuk amit a ’90-es évek végén elmulasztottunk. Egyre másra jelentek meg – és jelennek meg a mai napig – különböző, illegális letöltést kínáló site-ok, jobbára persze fizetősen. Persze közben újabb technológiák bukkantak fel, amelyek megkönnyítették azok életét, akik szívesen kerülték meg a szabályokat, ilyen volt a Soulseek, a Kazaa, az eDonkey stb. ezek mind a Napster alapjaira épültek.

Az igazi áttörés 2002-2003-ban történt amikorra elterjedt a teljesen új megközelítésen alapuló torrent protokoll, amely aztán alaposan felpörgette az Internet forgalmát. Ebben az időben nálunk is próbálkoztak a szolgáltatók azzal, hogy valahogy korlátozzák az ugrásszerűen megugró adatforgalmat, azonban előbb vagy utóbb kénytelenek voltak a határokat olyan szintig felemelni, amely az átlag felhasználó számára bőségesen elegendő volt.

Közben persze egyéb új szolgáltatások is felbukkantak, amelyek az állandó kapcsolódást biztosító, szélessávú eléréseknek köszönhették létrejöttüket. Ez egyik legfontosabb a 2003-ban megjelent Skype volt amellyel végre lehetővé vált a napi kapcsolat tartása a világ bármely részén tartózkodó ismerősünkel, mint pl. azzal aki éppen Londonban hasított ki magának óriási karriert – fekete mosogatóként.

Sokkal kevésbé praktikus, ám legalább ilyen népszerű mellékterméke volt – és sajnos a mai napig is az – az egyre nagyobb sávszélességet lehetővé tevő ADSL és kábeles kapcsolatoknak, hogy a userek postaládáinak mérete, és ezzel a küldhető e-mailek mérete is rohamos növekedésnek indult. Megindult az „érdekes, szép képek” pps-be csomagolt áradata, amely a mai napig is igen népszerű főleg a titkárnők és az idősebb korosztály körében. Így köszönthetjük évről évre „nagyszerű, új világcsoda”-ként a 2000-ben épült, dubai Burj Al Arab-ot, vagy gyönyörködhetünk az „aranyos kiscicák”-ban, százhatvanötödször is. Persze a spamáradat szinte exponenciálisan növekszik évről évre, de arra legalább hatékony szűrőket tudtak a szolgáltatók kitalálni, míg az idős nőrokonok ellen nincs ilyen.

Nem lett volna persze fejlődés, ha kimaradt volna az emberiség egyik első és legnagyszerűbb találmánya – a szex! A pornóipar dicséretre méltó fürgeséggel csapott le az új lehetőségre, és hihetetlen sebességgel szaporodtak el az online kukkoldák, valamint kicsit később a szex-chat oldalak.

A szolgáltatók gerinchálózata ellen irányzott újabb csapás 2005-ben következett, a YouTube bemutatkozásával. A lehetőség, hogy bárki, bármilyen – na jó, majdnem bármilyen – videót feltölthet és azt meg is oszthatja a nagyközönséggel… nos, eszelős népszerűségre tett szert. (De legalább most csak a linket küldözgetik).

Közben persze megérkeztek a szociális média, nálunk ugye az Iwiw, míg nyugatabbra a MySpace ragadta magával az embereket. Magyarországon egy időben leggyakoribb kérdés az volt; „van Iwiw meghívód?”. A láz nőttön-nőtt, amíg aztán persze az egészet maga alá gyűrte a Facebook. Közben persze megjelent a Twitter, csak hogy pörgésben tartsa az embert, és már el is érkeztünk 2010-hez.

Kedves Olvasó, remélem tetszett ez a kis áttekintés az elmúlt tíz évről, ha van Neked is valami jó sztorid, élményed, akkor ne fogd vissza magad, várom a kommentekbe.